Amundsen Déli Sark
- Felfedezők és utazók | Sulinet Tudásbázis
- Roald Amundsen: A Déli Sark meghódítása (Világirodalom Könyvkiadó Vállalat-Weiler és Társa Kiadása) - antikvarium.hu
- Amundsen déli sark food
- Amundsen déli sark park
- Amundsen déli sarl.com
Ezzel teljesült az első vágya is. Nobile később eltűnt egy utazás során, Amundsen pedig a keresésére indult. 1928 júniusában repülőjével neki is nyoma veszett Norvégia és a Spitzbergák között.
Felfedezők és utazók | Sulinet Tudásbázis
Aminek a felkutatása tehát nem turisztika, nem elábrándulás, hanem edisoni pozitívségű tudományos nyereség és emberi haszon lesz. És ezért kell izgatottan várnunk az újabb jelentéseket, amelyek erről a nagyon komoly szenzációról kétségtelenül hamar és teljesen megbízható formában fognak megérkezni.
Edward király földjének felkutatása - írta: K. Prestrud 221 A délsarki expedíció tagjai 242 A partraszálló csoport A Fram személyzete Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Roald Amundsen: A Déli Sark meghódítása (Világirodalom Könyvkiadó Vállalat-Weiler és Társa Kiadása) - antikvarium.hu
Amundsen déli sark food
Értékelés: 14 szavazatból 1911 decemberében a norvég felfedező és sarkkutató, Roald Amundsen a világon elsőként érte el a Déli-sarkot. A huszadik század első évtizedében versenyfutás indult, hogy a kutatók megtalálják a Föld legzordabb régióiban a legészakabbi és legdélebbi pontot és az oda vezető utat. A dicsőségesen végződő déli-sarki expedíciónál jóval többet ért el a 20. század egyik legnagyobb felfedezője, akit folyamatosan hajtott a kalandvágy, az ismeretlen felfedezése. A nagyszabású skandináv történelmi film nemcsak a kivételes kutató élettörténetét és korát mutatja be, de az expedíciói mellett megismerhetjük a magánemberként is ellentmondásos személyiségét is. Az Amundsen a skandináv film legjobb hagyományait követi, s az északi történelem újabb fontos állomását dolgozza fel. Espen Sandberg (A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja), a film rendezője nem először készít filmet a norvég történelem hőseiről: a legendás hajós, Thor Heyerdal csendes-óceáni útjáról (a többszörös díjnyertes Kon-Tiki) vagy a II.
Az Antarktisz meghódítása: A Déli-sarkot körülvevő kontinens a legújabban felfedezett földrész az emberiség történelmében. Az Antarktisz három óceán veszi körül: az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán. A többi földrésszel nincsen semmilyen kapcsolata, Dél-Amerika legdélebbi része fekszik legközelebb hozzá. Szárazföldi területe a jégperemmel és a szigetekkel együtt 14 millió km2, legmagasabb pontja 6100 m. A leghidegebb hónapokban a hőmérséklet –10 és –30 C° között van, de nem ritka a –70 foknál hidegebb hőmérséklet sem. Maga a Déli-sark az Antarktisz belsejében, 2800 méteres magasságban található. Miután Ptolemaiosz feltételezte, hogy a Föld gömbölyű alakú, az ókori tudósok is felvetették azt a tant, hogy akkor kell lennie délen egy olyan földrésznek, ami kiegyensúlyozza az északi féltekét, különben fejjel lefelé állna a Föld. A középkor vége felé már nagyjából kialakult képük volt a földrajztudósoknak arra vonatkozóan, hogy bolygónkon miképpen helyezkednek el a kontinensek. A rejtélyes déli föld azonban még mindig rejtély maradt.
Amundsen déli sark park
- GyártásTrend - Halálával is hű maradt
- Amundsen déli sark meghódítása
- Zetor főtengely (aktív) - kínál - Derecske - 80.000 Ft - Agroinform.hu
- A Déli-sark (Antarktisz) | SiHuHu
- �llatos kifest�k - 4. oldal - 1000 db �llatos nyomtathat� kifest�
- Déli apró szeged
- Antik bútor
- Több Déli-sarka is van a Földnek - Rakéta
- Magyarország első elnöke
- Amundsen déli sarkozy
Amundsen déli sarl.com
Itt nem ábrándos, vagy hazug híradásokról van szó, hanem – ez már most, az első órákban is konstatálható – pozitívumokról. Amikről garantál első sorban a felfedezők neve és egyénisége. Scott kapitány régi járója és ismerője a jeges vidékeknek, sőt Shackleton kapitány, aki három évvel ezelőtt csak eleség híján nem tudta elérni a déli pólust, de száztíz kilométernyire megközelítette, első útját a déli sarkvidékre szintén Scott vezetése alatt végezte. Hogy pedig Amundsen, ez a nagyszerűen érdekes normann hajós milyen komoly ember, arról tanúskodik az, hogy hajójával, a Frammal tulajdonképpen az északi pólus felé indult, de éppen a Cook–Peary-féle skandalum kedvetlenítette el annyira, hogy észak helyett elindult dél felé. Ezek az utazók aligha bizonyulnak olyan szélhámosoknak, mint az északi pólus hősei. És a felfedezésűk értéke is sokkal jelentékenyebb, mint lett volna az északi sark felfedezéseinek az értéke még absztrakt tudományos nézőpontból is. Az északi pólus felfedezése ma már csupán csak turisztikai érdekesség volna, mert hiszen ennek a pólusnak a kutatása tulajdonképpen nem is magáért a sarkért kezdődőn meg a tizennyolcadik században, hanem az északnyugati átjáró ért.
Útra készült, hogy megtalálja az északnyugati-átjárót A Gjøa 1903 nyarán indult útnak az Oslo-fjordból, hatfős legénysége készen állt arra, hogy átszelje az úszó jégtáblákkal borított északnyugati-átjárót. Az expedíció sikeresnek bizonyult, és 1906 nyarán a Gjøa elérte az átjáró legtávolabbi pontját is. Útközben a legénység rengeteg tudományos megfigyelést végzett, a legfontosabb adatokat a Föld mágnesességével, valamint a mágneses Északi-sark pontos helyével kapcsolatban gyűjtötték. Ezenkívül néprajzi anyagot állítottak össze az átjáró mentén élő eszkimó népességről is. Irány a Déli-sark Az expedíció sikerén felbuzdulva Amundsen figyelme az Északi-sark felé fordult. Eredetileg úgy tervezte, hogy hajójával a jégbe fagyva telel át a Berring-szorostól északra fekvő területen, de vállalkozásához nehezen talált anyagi támogatót. 1909 szeptemberében érkezett a hír, hogy két amerikai, Robert Peary és Frederick Cook elérték az Északi-sarkot. Ezután Amundsen ugyan elhalasztotta az északi-sarki expedíció tervét, ám eközben már újabb ambíciózus tervet dédelgetett: elszánta magát, hogy elsőként jut el a Déli-sarkra, megelőzve Robert Falcon Scottot, aki ekkor már úton volt egy nagy déli-sarki expedíció élén.
Versenyfutás a Déli-sarkért Ahogy említettük, Scott és Amundsen neve mára legendássá vált, hiszen ők érték el elsőként, majd róluk nevezték el a Déli-sarkon lévő kutatóállomást. Győzelmük előtt azonban szó szerint versenyt futottak az angolokkal, akik szintén maguknak akarták a felfedezés dicsőségét. De mindenekelőtt kanyarodjunk vissza a huszadik század elejére, ami számos kihívást tartogatott a sarkkutatóknak. Az angol Robert Falcon Scott és a norvég Roald Amundsen egyaránt az Északi-sark meghódítására törekedtek, Robert Edwin Peary azonban gyorsabbnak bizonyult, és 1909 tavaszán előttük felfedezte. A győztes norvég csapat. Búslakodásra viszont nem volt idő, hiszen az Antarktisz továbbra is meghódításra várt. 1911 őszét írtunk, amikor megkezdődött az angol-norvég versenyfutás a Déli-sark felé. Amundsen csapata tíz nap előnyben volt az angolokhoz képest, illetve más-más útvonalon indultak útnak. A norvégok négy szánkóval, negyvennyolc szánhúzó kutyával és körülbelül háromszáz kilogrammnyi csomaggal kezdték kalandjukat.
Fotó: Frank H. Nowell Fotó: William H. Rau Fotó: Norvég Nemzeti Könyvtár Fotó: Wikimedia Commons Fotó: Preus Museum / Flickr Forrás: Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!