Agrár Egyetem Gödöllő
Ezt még legelvakultabb hívei sem értelmezhetik másként, mint nyilvános megalázkodásnak: egy egyetemi fúzió normális helyen, demokratikus körülmények között minimum két-három éves előkészítő munka eredménye. A legapróbb részletekig, mindenre kiterjedő garanciákkal szokták ezt intézni, nem néhány nap alatt, úgy, hogy az egyetem vezetését kész tények elé állítják. Ehhez tisztességes polgármester nem adhatná az arcát. Mit tett ezzel szemben Gelencsér Attila? Majd' két hétig meg se nyikkant, ám most, a szerdai általános vita után csütörtökön, a határidő előtt röviddel beadott egy, azaz egy darab módosító indítványt, mely szerint a Szent István Egyetem székhelye ne Gödöllő, hanem Kaposvár legyen. A javaslat tehát, ahogy látszik, csupán a törvény mellékletében, a felsorolásnál egy helységnév átírásából áll, s persze némi indoklásból: "A módosító javaslat célja, hogy a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadását követően a Szent István Egyetem központja Kaposvár legyen. A Kaposvári Egyetemen, kiemelten annak Agrár- és Környezettudományi Karán, azon belül is az Állattenyésztő mérnöki szakon világszínvonalú oktatás folyik, a campus épülete új, a humánerőforrás biztosítása is tökéletesen megoldott.
Gödöllő hungary
Gyuricza Csaba szerint ez a Magyarországon a közeljövőben végbemenő integrációk közül a legösszetettebb, legbonyolultabb folyamat, amelynek eredményeként az év végére olyan felsőoktatási intézmény jön létre, amely a hallgatói létszámát nézve benne lesz első ötben. Motiváció a dolgozóknak A finanszírozás részletein még dolgoznak, de a kormány szándéka az, hogy egy olyan intézmény jöjjön létre, amely működésében, finanszírozásában hatékonyabb, hiszen az erőforrásokat jól lehet használni, hatékonyabban lehet működtetni. A szakmailag egy mederbe terelt oktatási és kutatási tevékenység a gyakorlati, piaci igényeket is sokkal jobban ki tudja elégíteni. "Nagyon fontos célunk, hogy olyan hatékony működést állítsunk fel, amellyel első körben bekerülhetünk a világ száz legjobb agráregyeteme közé, majd pedig nyolc-tíz év múlva az első harmincba" – mondta a NAIK főigazgatója. "A diákok a mindennapokban egyelőre szinte semmit sem fognak érezni abból, hogy ősztől már egy új egyetemre járnak. Mindenki ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte, nem szűnnek meg szakok, és a képzési helyeket sem teszik át" – erősítette meg Gyuricza Csaba.
Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz. Az integráció levezénylésére a kormány létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek Gyuricza Csaba a vezetője. "Az integráció nem jár egyúttal földrajzi összevonással, még ha racionalizálás nyilván lesz is. A meglévő vidéki lábakat – Kaposvárt és Keszthelyt a Dunántúlon, vagy a Tiszántúlon Szarvast és Gyöngyöst – az összehangolt működéssel még erősíteni is lehet. A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették" – hozott fel egy példát az előkészítő bizottság vezetője. A piac igénye "Vannak agráregyetemek és -karok, amelyek nem csatlakoznak az integrációhoz. Azok azért maradnak ki, mert egységes tudományegyetemi koncepcióba illeszkedő képzési helyek, elsősorban Szeged és Debrecen" – mondta Gyuricza Csaba. Ezeken a helyeken az agrárképzés része egy multidiszciplináris, több tudományterületet átfogó komplex képzési programnak.
Egyetem
Túl magas az agrárképzések aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. A SZIE-n mezőgazdasági alapképzésben (BSc) a tárgyak 60 százalékát teszik ki az agrárismeretek, 20 százalékát a biológia, és csupán 20 százalékuk foglalkozik a technológiával. "Eközben pedig az agrárium az elmúlt években még más nemzetgazdasági ágazatokkal összehasonlítva is hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, aminek szinte nyoma sincs a képzésben" – mutatott rá Gyuricza Csaba a hazai agrár-felsőoktatás gyenge pontjára, hozzátéve, hogy ezzel szemben a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) és Wageningenben 25-30 százalék a gazdasági és ugyanennyi a technológiai tárgyak aránya. Ehhez hasonlóan fájó pont az angol nyelvű képzések hiánya. Mindezek következtében az agrár-felsőoktatást választó magyar diákok a külföldi agráregyetemeken tanuló társaikhoz képest egyoldalúbb, kevésbé versenyképes tudást kapnak. Pedig Gyuricza Csaba szerint a tudás a hazai oktatási rendszerben megvan, csak a szétaprózottság miatt nem elérhető.
A változtatás igénye már néhány éve megfogalmazódott az agrár-élelmiszergazdasági piaci szereplők visszajelzései és a környező országok agrár-felsőoktatásának fejlődése alapján. Az utóbbi években szinte valamennyi régiós agráregyetem javított a nemzetközi besorolásán. Az egyik legsikeresebb intézet ezen a téren a Varsói Egyetem volt, amely ma már a világ egyik legjobb agráregyetemének számít, és mintegy százötven-kétszáz hellyel előzi meg a legjobb magyar agráregyetemeket. Jelzi a bajt az is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 18 százalékkal, a tavalyi 112 033-ról idén 91 460-ra csökkent. Ráadásul ez a csökkenés a projektben részt vevő intézményeket az átlagnál nagyobb mértékben érinti, hiszen a SZIE és a Kaposvári Egyetem jelentkezőszáma összességében mintegy 35 százalékkal esett vissza, az első helyes jelentkezések pedig még inkább, 39 százalékkal csökkentek. A szakemberek már korábban is a szétaprózottságot és a párhuzamosságot tartották a hazai agrár-felsőoktatás hibájának. Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint a SZIE-n 79 szakon 243 képzési program indult 2699 felvett hallgatóval.
Corvinus egyetem
Infrastrukturális fejlődést és hatékonyságnövekedést eredményez majd, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a keszthelyi és a gyöngyösi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a hazai agrárkutatási hálózat túlnyomó része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat. Halaszthatatlan a hazai agrárképzés és -kutatás átalakítása, hogy egy, a piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. A kormány döntött is az ügyben: a felsőoktatási törvény módosítása értelmében augusztus 1-jén az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül.
A vidékpolitikával összhangban fontos a vidék megerősítése, ennek érdekében indokolt, hogy ne egy fővároshoz közeli, hanem egy attól 200 kilométerre lévő város adjon otthont az egyetem székhelyének. " A Gelencsér Attila képviselő által benyújtott módosító indítvány érdemi része Ennyi. Egyrészről az tűnik fel a kritikus szemlélőnek, hogy ezek szerint mégsem olyan szuper-fantasztikus jóság ez, mint ahogy Szita igyekszik beállítani? Akkor vajon miért is kell módosító, vagy ha kell, miért nem a világ legokosabb polgármesterének jutott eszébe? Az indoklás amúgy meglehetősen gyermeteg: "Kaposvári Egyetemen … az Állattenyésztő mérnöki szakon világszínvonalú oktatás folyik". Miért, Gödöllőn nem? Ráadásul nem egy, hanem jónéhány agrár-szakterületen. "A humánerőforrás biztosítása is tökéletesen megoldott…" – és Gödöllőn? Az, hogy "fontos a vidék megerősítése, ennek érdekében indokolt…", már szót sem érdemel. Valóban komolyan gondolja Gelencsér, hogy egy tizenháromezres hallgatói létszámmal rendelkező, 1948 óta Gödöllő központú egyetem, mely a Wikipédia szerint " több mint félévszázados fejlődésének eredményeként … az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási és kutatási intézményévé vált, és meghatározó szerepet játszott a hazai agárkutatások számos ágazatában" majd ideköltözik Kaposvárra, ahol két és félezer hallgatóból csupán néhány százan agrárszakosok?
Agrar egyetem gödöllő
Nyilván nem gondolja komolyan, csupán alibiből izzadott ki egy gyermeteg fogalmazványt, amely már lehet, hogy bizottsági szakaszban elvérzik. Azt mindenesetre kijelenthetjük: nagyon meg leszünk lepve, ha elfogadja a parlament ezt a módosítást. Sokkal több értelme lett volna, ha arra nyújtanak be javaslatot – és mondjuk, nemcsak Gelencsér, hanem egyeztetve az összes somogyi (egyéni és listán bejutott) képviselő – jobbikosok jóreggelt – hogy kettős székhelyű (Gödöllő-Kaposvár) legyen a Szent István Egyetem. Arról viszont nem tudunk, hogy született volna ilyen módosító, viszont, ha nincs javaslat, nincs döntés. De őszintén: jelentene bármit is, ha névleg Kaposvár lenne a székhely? Szerintünk az égvilágon semmit. Ennyit telt Gelencsér Attilától: hosszú-hosszú hallgatás után néhány gyermeteg mondat, csupán azért, hogy elmondhassa: én mindent megtettem. És így majd mutogathat az ellenzékre – mintha nem 2002-2010 között fejlődött volna legtöbbet karokban, szakokban, épületekben – és Szita Károlyra, hogy ő bezzeg lelkesen tapsolt a Kaposvári Egyetem kivégzéséhez.
- Mcdonald's kupon október coupon
- Horváth mihály tér állatorvos
- Windows 10 legfrissebb build
- Ezeket edd, ha fogyni akarsz! 8 alacsony glikémiás indexű táplálék - Fogyókúra | Femina
Átlagban tizenegy diák jut egy-egy képzési programra, ami a régió egyik legrosszabb aránya. A világszínvonalú mezőgazdasági teljesítményt felmutató Hollandiában, a Wageningeni Egyetemen 56 szak indult, de a teljes agrárképzési területet lefedő Varsói Egyetemen (WULS) is csak 70. A vezető európai egyetemek nemcsak magasabb színvonalon, hanem hatékonyabban, olcsóbban is képeznek agrárszakembereket. "A hazai képzési rendszer hibája, hogy a diákok igényei nem találkoznak a szakok kínálatával vagy éppen az egyetemek földrajzi elérhetőségével. Ezen a helyzeten az alapszakok megújításával mindenképpen javítani kell" – mondta Gyuricza Csaba. A képzéseken is muszáj változtatni, mert nincsenek összhangban a piac igényeivel. Az, hogy az egyes szakokon hány hallgató tanul, nem követi az agrárágazat munkaerő-keresletét: az előkészítő bizottság által végzett felmérés jelentős többletet vagy hiányt azonosított az egyes szakokon. Ellépett mellettünk a világ A képzések tartalmát leginkább úgy lehet jellemezni, hogy az a 20. században maradt, nem felel meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak.