Kádár János Hatalomra Kerülése
- Kádár János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
- 1912. m�jus 26. K�d�r J�nos sz�let�se
- Index - Belföld - Ma 13 órakor: Kádár hatalomra kerülése, és a kádári alku mítosza
Magyar �letrajzi Lexikon 1000-1990 Kezd�lap K�d�r J�nos (1945-ig Csermanek) (Fiume, 1912. m�j. 26. – Bp., 1989. j�l. 6. ): kommunista politikus, p�rtvezet�. 1918-ig Kapolyon nevel�sz�l�kn�l nevelkedett. 1918-t�l Bp. -en �lt, ahol elemi, majd polg�ri �s iparostanonc isk. -t v�gzett, 1929-ben szabadult fel �s irodag�p- m�szer�sz lett. 1929-t�l a Vasas Szakszervezet ifj�s�gi csoportj�nak tagja, 1930. szept. 1-j�n r�szt vett a nagy bp. -i t�megt�ntet�sben. 1930. -t�l a KIMSZ �s a KMP tagja. nov. -ben letart�ztatt�k, de bizony�t�kok hi�ny�ban szabadon engedt�k, egyidej�leg rend�ri fel�gyelet al� helyezt�k. 1933-t�l a KIMSZ Titk�rs�g�nak egyik �l�s�n t�bb t�rs�val egy�tt letart�ztatt�k �s okt. -ben k�t�vi fegyh�zra �t�lt�k. 1934. j�n. -ban r�szt vett a bp. -i Gy�jt�fogh�zban megszervezett �hs�gsztr�jkban. B�ntet�se h�tral�v� r�sz�t a szegedi Csillag-b�rt�nben t�lt�tte le, ahol megismerkedett R�kosi M�ty�ssal. 1935-ben a KMP utas�t�s�ra az SZDP Bp. VI. ker. -i szervezet�nek, 1940-ben V�grehajt� Bizotts�g�nak tagja �s az ifj�s�gi csoport vezet�je lett.
Kádár János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
Bp. -re t�rt�nt vissza�rkez�se ut�n, 1944szept. -ben a K�zponti Bizotts�g vezet� titk�ra lett. -ben a N�metorsz�gba val� kisz�ll�t�sakor Nyerges�jfalun�l siker�lt megsz�knie. Visszat�rt Bp. -re, ahol �jra �tvette a p�rt ir�ny�t�s�t �s vezet� szerepet j�tszott az ellen�ll�si mozgalom szervez�s�ben. Miut�n a szovjet csapatok a n�metek ki�z�se ut�n elfoglalt�k Bp. - et, a f�v�ros helyettes rend�rf�kapit�nya 1945. -ig. 1945. jan. -ban az MKP vezet� titk�ri tiszts�g�r�l lev�ltott�k �s az 1943. �vi p�rtfeloszlat�s miatt Ger� Ern� likvid�tors�ggal v�dolta meg. 1945-47-ben ogy. -i k�pvisel�, 1045. -t�l az MKP K�zponti Vezet�s�ge titk�rs�g�nak tagja, 1945-47-ben Kiss K�rollyal egy�tt a k�deroszt�ly vezet�je, 1945. -m�j. -ban az MKP Bp. -i Ter�leti Bizotts�g�nak titk�ra, 1945. -t�l a Politikai Bizotts�g �s az MKP Nagybp. -i Bizotts�g�nak titk�ra, 1946-48-ban az MKP K�zponti vezet�s�g�nek f�titk�rh. -e. 1947-51-ben ogy. -i k�pvisel�. 1948. m�rc. -j�n. -ban az MKP-SZDP k�z�s nagybp. -i egys�gbizotts�g�nak eln�ke.
Az eddigi történelemórák: Miért lett vége a hidegháborúnak? A Szovjetunió felbomlása, Németország egyesítése és a délszláv háború Az órán felhasznált prezentációk ezen a linken érhetők el. Az Iskolatévé adásait megtaláljátok Aktánkban vagy a Youtube-on.
1912. m�jus 26. K�d�r J�nos sz�let�se
K�d�r J�nos m�g n�vleg az MSZMP eln�ke volt, t�nyleges hatalma azonban m�r nem maradt. Utols� besz�d�t 1989. �prilis 12-�n tartotta, amikor szinte megsz�k�tt a k�rh�zb�l, �s v�ratlanul megjelent a KB z�rt �l�s�n. Egy�r�s, meglehet�sen z�rzavaros el�ad�sa els�sorban lelki v�v�d�sair�l – pl. Nagy Imre kapcs�n – �s az �ltala elk�vetett hib�kr�l sz�lt – az eleinte titokban tartott besz�d �rdekes kordokumentuma a szocializmus alkony�nak. K�d�rt a besz�d ut�n egy h�nappal minden tiszts�g�b�l felmentett�k. A politikus 1989. j�lius 6-�n hunyt el, �ppen azon a napon, melyen Nagy Imr�t �s '56-os t�rsait rehabilit�lt�k, amikor rendszere szimbolikusa is �sszeomlott. K�d�r J�nos Magyarorsz�g 20. sz�zadi t�rt�net�nek egyik legnagyobb hat�s� vezet�je volt, akinek �rt�kel�se par�zs vit�k t�rgy�t k�pezi. A forradalom lever�se, a m�ig k�vetkezm�nnyel j�r� gazdas�g- �s t�rsadalompolitika, a k�d�ri Magyarorsz�g kiemelked� �ngyilkoss�gi r�t�ja a m�rleg negat�v oldal�n esnek latba, ugyanakkor azt is l�tni kell, hogy a – k�s�bb sokba ker�l� – viszonylagos j�l�t �s biztons�g ok�n K�d�r a n�peml�kezetben igen el�kel� helyet foglal el, szem�ly�t a bizonytalan modern vil�gban m�ig nosztalgia �vezi.
30-t�l nov. 4. -ig (nov. 1. -j�-t�l csak n�vlegesen) a Nagy Imre-korm�ny �llamminisztere, l�tsz�lag azonosult a forradalommal 1956. 30-t�l az ekkor l�trehozott MSZMP Int�z� Bizotts�g�nak tagja. 1-j�n M�nnich Ferenccel a bp. -i szovjet nagyk�vets�gre ment, majd elt�nt Bp. -r�l. 2-3-�n Moszkv�ban t�bb kommunista orsz�g �llami �s p�rtvezet�ivel t�rgyaltak a mo. -i helyzetr�l. 2-3-�n Ny. Sz. Hruscsov szovjet p�rtvezet� a J. B. Tit�val folytatott Brioni-szigeteki t�rgyal�sai sor�n elfogadta Tito javaslat�t, hogy a szovjet fegyveres beavatkoz�s eredm�nyek�nt hatalomra ker�l� rendszer vezet�je ~ legyen. 4-�n a Hruscsovval t�rt�nt ungv�ri tal�lkoz� ut�n Szolnokra �rkezett, ahol M�nnich F. m�r megkezdte az ellenkorm�ny t�bor�nak szervez�s�t. 4-�n Szolnokon ~- vezet�s�vel alakult meg az �n. forradalmi munk�s-paraszt korm�ny. Nov. 7-�n egy szovjet harckocsikb�l �s p�nc�losokb�l �ll� konvojjal �rkezett Bp. -re. Ezut�n l�trehozt�k az MSZMP Ideiglenes Int�z� Bizotts�g�t, melynek eln�ke lett. 1957. febr.
Az 1970-es évtized közepétől politikája és személye nemzetközileg egyre nagyobb elismerést kapott. 1985. - ban az MSZMP XIII. kongreszszusán a Központi Bizottság főtitkárává választották. A SZU-ban a Gorbacsov hatalomra kerülése után bekövetkezett változásokra már nem volt képes alkotó módon reagálni, ugyanakkor nem akart tudomást venni a rohamosan romló magyarországi gazdasági-társadalmi helyzetről sem. Ekkor már az MSZMP-n belül is, de főként kívülről többen követelték lemondását, ő viszont továbbra is ragaszkodott hatalmának megtartásához. 1988. -ban az MSZMP országos pártértekezletén kihagyták a Politikai Bizottságból és nem választották meg a párt főtitkárának, ehelyett a hatalommal nem járó pártelnöki tisztséget kapta meg. 1989. -ban pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából is fölmentették. Megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemrend I. fokozatát (1950), a Szocialista Munka Hőse kitüntetést (1962, 1972, 1982) és a Nemzetközi Lenin Békedíjat (1977).
Index - Belföld - Ma 13 órakor: Kádár hatalomra kerülése, és a kádári alku mítosza
- Liu Jo Cipő - Maxi Alexa - BXX051PX037-BLK - Office Shoes Magyarország
- Nedves törlőkendő szettek | LORD Shop
- Ariston alkatrész budapest 2016
- A víz érintése teljes film magyarul indavideo
- Kádár János | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
- *KTt(HD-1080p)* A szabadság útjai Film Magyarul Online - KXpddr48e1
- Az úrnak adom a lelkemet
– Irod. Mihályi, G. E. : Communist Scuttle 1964: Vatican-Kadar Agreement (New York, 1965); Schawcross, W. : Crime and compromise: J. Kádár and the politics of Hungary since revolution (London, 1974); Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel (Bp., 1982); Felkay András: Kádár's Hungary and the Soviet Union: Hungarian-Soviet Relations and the Rule of János Kádár (Temple University, 1984); Porträtskizze auf historischen Hintergrund (Bp-London-New York, 1988); Beke Albert: A halál nem alibi (Kapu, 1990. sz. ); Völgyes Iván: Forradalom és legitimáció 1956 (Ring, 1990. 37. ); Urbán Károly: Az 1957-es ideológiai restauráció történetéhez (Magy. Politikatudomány Társ. Évkönyve, 1990); Hegedűs András: Kádárizmus és a munkásság (Kritika, 1991. 7. ); Litván György: K. J. Körmenete (Beszélő, 1991. 5. ); Feljegyzései a Rajk-perről. 20. (Közreadja, bev. Hajdú Tibor, Társ. Szle, 1993. ).
1941-től a KMP Bp. -i Területi Bizottságának tagja. 1942. -ban a letartóztatás elkerülése végett illegalitásba vonult. -tól a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja, szept. -től a máj. - jún. -i nagy lebukások után a ker. -i bizottságok és sejtek újjászervezését irányította, ill. ezeket vezette, dec. -től a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943-febr. -tól a KMP vezető titkára, ápr. -ban részt vett a pártprogram kidolgozásában. 1943. -tól a feloszlatott KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője. Mo. német megszállása (1944- márc. 19. ) után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezte a Magyar Front létrehozását és vezető szerepet játszott a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában. 1944. ápr. -ban pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy az itthon működő párt és az emigráns kommunisták között több éve szünetelő kapcsolatot megteremtse, de a határon mint katonaszökevényt letartóztatták. Kilétét sikerült eltitkolnia ezért szökési kísérletért csak kétévi börtönbüntetésre ítélték.
-aug. - ban az MDP Bp. -i Bizottságának titkára, 1948. aug. 5-től 1950. 23-ig belgymin. 1949-ben részt vett a Rajk-per előkészítésében. 1950. -tól a Központi vezetőség Szervező Bizottságának tagja és a párt- és tömegszervezetek osztályvezetője. 1951. végén letartóztatták, máj. -ban minden tisztségétől és testületi tagságától megfosztották. Az ellene folytatott vizsgálatot a Farkas Mihály vezette, Kiss Károlyból és Kovács Istvánból álló bizottság irányította. Péter Gábor személyes közreműködésének eredményeként elismerte az ellene felhozott vádakat. 1952. dec. -ben a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte. 1954. -ban szabadon bocsátották. okt. -től az MDP Bp. XIII. -i Bizottságának, 1955. -től Pest Megyei Bizottságának első titkára. 1956. -ban az MDP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és a Központi Vezetőség Titkárságának tagja lett. 25-én az MDP Központi Vezetőségének első titkárává választották, okt. 28-án a Központi Vezetőség Elnökségének elnöke lett.